Kedves Andrea Doktornő!
Kisfiam 7 éves, és mostanában esténként tikkel a szeme. Jártunk szemészeten, de nem találtak nála semmi olyan problémát, ami ezt indokolná. Arra gondoltam, hogy esetleg fáradt, rosszul alszik, de este 9 körül ágyba bújik, és reggel hétkor frissen ébred. Lehet, hogy ez az első osztály fáradságától – idegességétől van? Ha kérdezem, nem mondja, hogy bármi baja lenne, bármi bántaná. Doktornő, Ön szerint mi állhat a probléma hátterében?
Üdvözlettel,
Dr. Kökény Katalin
Kedves Katalin!
Nézzük, először mit is takar ez a rövid francia eredetű szó, amit úgy gondolom, sokat használunk anélkül, hogy pontosan tudnánk mit is jelent, mi is van, pontosabban mi lehet a dolog hátterében?
A tic: rángatódzó mozgást jelent, amely egy akarattól független kényszermozgás. A jelenséget szabálytalan időközökben egy izom vagy izomcsoport gyors összehúzódása hozza létre, leggyakrabban a mimikai izmokban. Ezek a mozgások aritmikusan ismétlődnek (pl: pislogás, krákogás). Előfordul, hogy nem csak a motoros (magyarul mozgató izom, ideg) érintett, hanem akaratlan ismétlődő hangadásokat észlelünk. Jól gondolta Katalin, hogy szemészeti vizsgálat, és annak végiggondolása nem fáradt-e a kisfiú, nincs a nagy terhelés alatt közelebb visznek a megoldáshoz, hiszen ez a tünet a gyermek pszichiátria, gyermek pszichológia tárgykörébe tartozik. Úgyis mondhatnám betegségtünet szervi eltérés nélkül. A tünet oka nem a testben, hanem a lélek területén keresendő. Nagy általánosságban, személyiség fejlődési zavarnak nevezünk minden olyan állapotot, amikor a gyerek magatartása feltűnően elté, életkora szellemi fejlődése, szociális helyzete alapján a tőle elvárhatótól.
A személyiségfejlődést kiváltó kórokok általában a külvilág felől hatnak. Az ok: többnyire a valamiből túl sok vagy túl kevés van. Érdekésségképpen leírom a kóros pszichés reakciók lehetőségeit, természetesen a teljesség igénye nélkül:
1, magatartási zavarok, pl: nem megfelelő kapcsolat a családban, a közösségben, a baráti környezetben.
2, vegetatív funkciózavarok, pl: étvágytalanság, túlevés, hányás, székrekedés, állandó szervi ok nélküli fej – vagy hasfájás, vizelet és széklettartási problémák a szobatisztává válás után.
3, motoros funkció zavarok: pl:
a, artikuláció zavarok: hebegés, dadogás, selypítés
b, hypermotilitás: állandó, nyugtalan, fegyelmezetlen viselkedés
c, bizarr testmozgások szokásként való felvétele.
Ebbe a bizarr testmozgások csoportba tartozik a tic tünet együttese is.Úgy gondoljuk, ezt a reflexszerűen kialakuló önkéntelen, hirtelen mozgásformát szokatlan helyzetek zavartság belső szorongás képesek jelentősen provokálni. Nem csak az Ön által említett szemmel való hunyorgás, de a szájszöglet rágatása, ismétlődő szipogás, vállrándítások is ebbe a csoportba tartoznak. A haj csavargatása, a szem dörzsölése vakarózás torokköszörülés, és még számtalan rendszeresen ismétlődő cselekmény fordulhat elő. Mindezek a feszültség levezetésére szolgálnak. A fejlődés bizonyos szakaszán sok gyereknek vannak rossz szokásnak nevezhető ismétlődő mozgásformái. Ezek nem mindig kórosak. Gyakran a felnőttek utánzásából eredeztethetők.
Előfordul, hogy egy későbbi akarattalanul ismétlődő szokás értelmes, célszerű mozdulatként kezdődik, mely valamiért ismétlődővé válik, elveszti eredeti jelentését, és a feszültség levezetésének eszközévé válik. Ne ijedjen meg Katalin, nem olyan bonyolult ez, csupán azt akarom elmagyarázni, hogy jól tette, hogy elvitte a kisfiút szemészetre.
Indulhat úgy a tünet rögzülése, hogy a gyereknek pl. viszket a szeme, vagy megkísérli, hogy ne sírjon ezért gyors egymásutánban összeszorítja a szemhéját. Aztán ez a mozdulatsor valamiért ismétlődővé válik, beépül a viselkedésrendszerbe, mint a lelki feszültség levezetésének eszköze. A tünetek gyakran fokozódnak, ha a gyereket figyelik rászólnak,vagy uram bocsá, megszégyenítik. A tic melyről azt gondoljuk testi vagy lelki feszültséget fejez ki, alapjában véve értelmetlen mozgás. Lehet mint fent is írtam kezdetben akaratlagos volt a mozdulat, mindenesetre nagyon hamar képes akaratlanná válni.
Nézzük konkrétan az Ön kisfiát. Egy elsőosztályost annyi új élmény, annyi új kihívás tulajdonképpen annyi stressz ér. Nézzük a jó dolgokat, új közösség iskolába járás új barátok sok új ismeret mindezek jó dolgok, de mégis belülről feszíthetnek. A stressz megterhelést jelent és az örömteli események is terhelhetik a lelket. Nem beszélve a kevésbé jó dolgokról: nehéz házi feladat, feleltetés, osztálytárs aki valami olyat mond tesz ami fájdalmat okoz. Mindezek tudom az élet velejárói. Felnőttkorban sem könnyű olykor megbirkózni velük. Azt mondja kérdezi a kisfiút, de nem mondja hogy bármi baja lenne. Némelyik sose mondja. Bizonyára Ön is ismer olyan embert aki nem beszédes nem panaszkodik. Gyerekben is van ilyen.
Ne értsen félre nem akarom megbántani Önt, és biztos vagyok benne nem csinált hibát. Valóban lehet fáradtság is a háttérben ezt is jól gondolja Katalin. Nézzük mi a teendő? Először is semmi esetre se figyelmeztessék a tikkelésre. Nem direkt csinálja, amit tesz, és le sem tudja állítani a folyamatot. A figyelmeztetés gyakran ront a helyzeten. Másodszor én mindenképpen kérnék egy neurológiai vizsgálatot, mivel ritkán, de mégis előfordulhat, hogy az úgynevezett kisroham (petit mal) ilyen tikkelő mozgásformában jeletkezik. Ezt EEG vizsgálattal (a fej bőrére helyezett elektródákkal megvizsgáljuk az agy elektromos potenciáljait, hasonlóan, mint a szív EKG-vizsgálatkor). Egyszerűen ki lehet zárni (vagy bizonyítani lehet, ami aztán gyógyszeres kezelést igényel).
Gondolja át, jól a kisfiú napirendjét. Nincs-e túl sok teher rajta, nincs-e esetleg több különórája vagy olyan feladata, ami meghaladja a tűrőképességét. Azt írja elalvás előtt, ami azt jelenti számomra a fáradság jelentkezésekor indul be a tünet. Próbáljanak meg előbb lefeküdni, vagyis inkább ágyba kerülni, legyen félóra mese, beszélgetés az ágyban. Adjon időt a gyereknek hogy kibeszélhesse magát. Tudom sok a tennivaló este otthon, sok a feladat, de higgye el soha vissza nem térő évek ezek az esti őszinte nyugodt beszélgetésre, aminek később kamaszkorban de még a felnőtt években is megmarad a Környezetváltozás, ha belefér egy tavaszi szünetben való elutazás is nagyon sokat tud pozitív irányban változtatni hozadéka.
Abban az esetben ha a tünet nem változik, a fenti próbálkozások ellenére sem kérjen segítséget pszichológustól. Végül de nem utolsó sorban van azért egy megnyugtató jó hírem is: gyermekkorban, elsősorban fiúknál az iskolakezdés körül gyakori és átmeneti jelenség a tic-szerű mozgászavar, mely feltehetően az agy ingerület átvivő anyagának fejlődési sajátosságával kapcsolatos.
